|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Mihailescu, Ioan 2001. január 15.Csíkszeredában az erdélyi magyar nyelvű magánegyetem első részlegeinek akkreditálását vizsgáló bizottság találkozott a Sapientia Alapítvány vezetőivel. Ioan Mihailescu, az országos akkreditációs bizottság elnöke kijelentette: a tervezett magyar egyetem csak akkor kap alapítási engedélyt - az érvényes törvény előírásának megfelelően -, amennyiben a létesítendő szakok közül egy legalább román nyelvű lesz. A Sapientia Alapítvány illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a leendő magánegyetemen amúgy is terveik között szerepelt egy román nyelv és irodalom szak beindítása. /Döcögve haladó akkreditáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 16.A tervezett magyar nyelvű magánegyetem csak akkor kap alapítási engedélyt, ha a leendő szakok közül legalább egy román nyelvű lesz - jelentette ki Ioan Mihailescu, az országos akkreditációs tanács (CNEAA) elnöke. Mihailescu professzor elmondta, hogy a tanács jelenleg a magyar nyelvű magánegyetem alapításával kapcsolatos jogi kérdéseket vizsgálja, a csíkszeredai helyszíni szemle eredményéről készült jelentés pedig február elejére várható. A tervezett egyetem működtetésére létrehozott Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor úgy kommentálta Mihailescu professzor kijelentését, hogy feltehetően a törvény értelmezésében van eltérés: az akkreditációs törvény a kötelező román nyelvű szakot csak a meglévő felsőfokú tanintézetek szétválásával, illetve meglévők összeolvadásával alapított egyetemek esetében ír elő. Hasonlóan értelmezte a törvényt Asztalos Ferenc, az RMDSZ oktatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti képviselője is. Dr. György Antal közölte, hogy a csíkszeredai tagozaton román nyelv és irodalom szakot kívánnak létrehozni, ahol a magyar tannyelvű iskolákban tanító romántanárokat akarnak képezni. A szak létrehozásával megbízott személy dr. Balázs Lajos romántanár. /Sarány István: Erdélyi magyar magánegyetem. Kötelező román nyelvű szak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./2001. február 6.Febr. 5-én ülésezett az Országos Akkreditációs Bizottság, napirendjén szerepelt a két kérelmezett csíkszeredai szak - az agrárközgazdasági valamint a könyvelési és gazdasági informatika - engedélyezésének kérdése. Kötő József a Sapientia Alapítvány akrreditációs szaktanácsadója elmondta, hogy az előzetes szakbizottsági véleményezések alapján pozitív döntést remélhet az alapítvány a két szak tekintetében. Március 5-én pedig, a bizottság következő ülésén döntenek az élelmiszerkémiai és környezetvédelmi mérnöki szakok akkreditációjáról. Végül az akadémiai akkreditációs bizottság febr. 5-i ülésén nem hoztak döntést az erdélyi magyar magánegyetem ügyében - közölte Ioan Mihailescu professzor. Arra hivatkozott, hogy a jogi szakbizottság még nem dolgozta ki álláspontját, továbbá a román nyelvű szak részletes dokumentációját még nem kapták meg. /Kedvező döntésre várnak a Sapientiánál. Tegnap ülésezett az Országos Akkreditációs Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2001. április 11.Az erdélyi magyar magánegyetem működésére beadott kérelmeket a román akadémiai akkreditációs bizottság (CNEAA) a jelenleg érvényben lévő akkreditációs törvény alapján fogja elbírálni - jelentette ki Ioan Mihailescu professzor, a CNEAA elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Mihailescu szerint nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. Február elején azért halasztották el a döntést, mert a jogi szakbizottság véleményét várták. Egy hónappal később "az intézményi ellenőrzés hiányzott". Az ápr. 9-i CNEAA-ülésen napirendre sem tűzték a magyar magánegyetem kérdését. /Mihailescu: Nem szándékos a huzavona magyar egyetem-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány elnöke szerint ha május 7-én sem adja meg a CNEAA az ideiglenes működési engedélyt, veszélybe kerül az idén őszre tervezett tanévkezdés az erdélyi magyar magánegyetemen. /Erdélyi magyar magánegyetem. A CNEAA elnökének álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./2015. április 4.Bartók Bélára emlékezett NagyszentmiklósBartók a határokon át is összeköti a magyarokat Nagyszentmiklóson az utóbbi évtizedekben a március idusán megtartott Nemzeti Ünnepet követően, március 25-e is ünnepnappá nemesült, mert az egyetemes kultúra korszakalkotó jelentőségű személyisége, Bartók Béla születésnapját szülővárosában immár a zene egyik ünnepnapjaként tartják számon. A Pro Bartók Társaság és Tamás Sándor fő szervezőnek köszönhetően immár másfél évtizede alkalomról-alkalomra hallhatják a zene kedvelői Bartók és a világ zeneirodalmának gyöngyszemeit. A hagyományt betartva, az idei Bartók-napon koszorút helyeztek el a Jecza Péter szobrászművész által alkotott, és 1993-ban felavatott, Bartók-szobornál a Pro Bartók Társaság, a helyi Polgármesteri Hivatal, a topolyai (Vajdaság) és zsombói (Magyarország) küldöttségek, a Temes megyei és a helyi RMDSZ szervezetek, a Révai Miklós Egyesület, a Máltai Segélyszolgálat helyi fiókszervezetének képviselői és magánszemélyek. A koszorúzás ünnepélyes pillanatait követően, a felújítás alatt álló Nákó-kastély nagytermében Ioan Mihailescu, Dragos és Manuela Iana-Mihailescu zongoraművészek, Doru Roman és Szabó Zsolt (ütőhangszerek) közreműködésével ünnepi hangversenyt adták elő. A hangversenyen helybéli egyházi és világi tisztségviselők mellett nagy számban vettek részt a helybéliek mellett temesvári zenekedvelők is. A rendezvény díszvendége volt dr. Kerek Ferenc szegedi egyetemi tanár, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Pro Bartók Társaság művészeti vezetője. Köszöntőbeszédében Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke igazi eurorégiós rendezvényként értékelte az idei Bartók Napot, ezzel teljesítve az egyesület célkitűzését, mely Bartók zenei örökségének országhatárokat felülírva hivatott népszerűsíteni és megismertetni. „Annak ellenére, hogy az idei nem kerek évforduló, hiszen Bartók Béla 134 évvel ezelőtt született városunkban, mégis különleges emlékezés az idei, mert egyrészt szeptemberben lesz a nagy zeneszerző halálának hetvenedik évfordulója, és ezáltal a zenei világ érdeklődésének homlokterébe került Bartók zenei öröksége, több helyszínen szerveznek hangversenyeket és más rendezvényeket, másrészt mindannyiunk örömére, a Pro Bartók Társaság tizenötödik alkalommal szervezi meg Bartók Béla születésnapján az ünnepi Bartók-Napot. Kis üröm is vegyült örömünkbe amiatt, hogy a Román Rádió Vándorló Zongora akciója keretében három évvel ezelőtt Nagyszentmiklósra eljutott Blüthner koncertzongora áprilisban ismét útra kel, hogy más hazai kisvárosokban szólaljon meg. A fenti ok miatt, nagyon örülünk annak, hogy a két koncertzongora ittléte lehetővé teszi számunkra azt, hogy ezen a hagversenyen Bartóknak viszonylag ritkán játszott szerzeményének hangjait szólaltassuk meg. Abban reménykedünk, hogy a Nákó-kastély felújítására szánt európai pénzből sikerül egy zongorát is vásárolni, mert nagy szükségünk van egy jó hangversenyzongorára – mondta Tamás Sándor, aki az elmúlt másfél évtized gyorsmérlegét megvonva fejtette ki meggyőződését, mely szerint sikerült a legfontosabb célkitűzést, Bartók elmékének és szellemiségének ápolását, életművének népszerűsítését és bemutatását maradéktalanul teljesíteni. „A kezdetektől fogva hangsúlyosan jelen voltak a hangversenyek reperoárjában Bartók alkotásai, a legegyszerűbb daraboktól kezdve, a nápdalfeldolgozásokon keresztül, a maihoz hasonló rendkívül összetett darabokig. Az is része volt az elképzelésünknek, hogy ne csak a nagyszentmiklósiakat, hanem az egész régiót megszólítsuk, és az idén ez sikerült is, a temesvári vendégeink mellett szegedi, makói, kiszombori és vajdasági vendégeket fogadhattunk.” – mondta Tamás Sándor. Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester a résztvevőknek ismertette, hogy egy Mórahalommal közösen megnyert, határon átnyúló európai uniós pályázat keretében újítják fel a Nákó-kastélyt: „Az uniós projektnek két összetevője volt. Az első a kastély tulajdonosainak járó összeg kifizetését célozta, mert a Nákó-kastély egyik szárnyát visszaszolgáltatták az örökösöknek. Megegyeztünk velük az árban, megkapták a kért összeget, és a kastély jelenleg teljes egészében a város tulajdonában van. A projekt másik összetevője a kastély külső felújítására vonatkozik. Reméljük, hogy az idei nyár végéig sikerül befejezni a külső felújítást, és a jövőben egy másik európai uniós pályázat keretében szeretnénk a kastélybelsőt is felújítani annak érdekében, hogy a régióba látogató turisták programjába is bekerüljön a kastélylátogatás, Nagyszentmiklós többi nevezetességével együtt” – mondta a polgármester. A Bartók-napi ünnepi hangversenyen elsőként az ifjú Ioan Mihailescu zongoraművész tolmácsolásában hangzottak fel Beethoven 12. zongoraszonátája dallamai, majd az előadóművész Chopin fokozott lírai hangvételű cisz moll Scherzóját adta elő. A lírai zenei vonalvezetés jegyében, a romantikus hangzás folytatásaként rendkívüli élményt, hamisítatlan zenei csemegét biztosított a Mihailescu házaspár előadva Rahmaninov hat négykezes zongoradarabját. A hangverseny kiemelkedő és egyedi – Bartók zsenijét egyértelműen kiemelő – darabját képezte, az 1937-ben szerzett Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című, a zeneiséget a végletekig kiaknázó darab. Az előadók ihletett megfogalmazásában keltek életre a változatosságuk ellenére is összeforrt zenei egységet alkotó hol mélyen gomolygó, hol játékos, sőt humoros fordulatokkal telített dallamok, a váratlan cintányérütések, a zongorák hömpölygő dallamait kiteljesítő xilofon, pergődob, trangulum és sok más ütőhangszer hangjai tartalmas és különleges zenei élményt biztosítva. Makai Zoltán hetiujszo.com Erdély.ma lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
